Újabb módosítások a kataszteri- és a földtörvény kapcsán

Néhány visszalépés mellett előnyös változásokat is eredményeztek a kataszteri- és a földtörvény újabb módosításai


2019. július 12. péntek, 12:57 perc   

Néhány visszalépés mellett előnyös változásokat is eredményeztek a kataszteri- és a földtörvény újabb módosításai

Tovább könnyítettek egyes eljárásokon, illetve az is lehetővé vált, hogy a házak körüli területek, beleértve a gazdasági épületeket, udvarokat és kerteket, 6000 négyzetméterig egy egyszerű hatósági bizonyítvánnyal telekkönyveztethetők legyenek. Hiába azonban a rengeteg könnyítés, ha a törvények biztosította jogokkal nem élnek az önkormányzatok, erre pedig bőven akad példa Székelyföldön. 

Újabb jelentős változások történtek az ingatlan-visszaszolgáltatás és a telekkönyvezés terén, miután az elmúlt időszakban ismét módosították az 1991-ből származó 18-as számú földtörvényt és az 1996-ből származó 7-es számú kataszteri törvényt, előbbit 41., utóbbit pedig immár 49. alkalommal. A téma legfontosabb tudnivalóiról sajtótájékoztatón számolt be Rákossy Botond József földmérő csütörtökön Csíkszeredában.

Kedvező módosítások

A szakember emlékeztetett, hogy a földtörvény korábbi, tavaly megszavazott változata által érvénybe lépett változások közül az volt az egyik legjelentősebb, hogy lehetővé vált a ház körüli, állami birtokban lévő, nem kollektivizált területek visszaigénylése. Ehhez kapcsolódott az a tavalyi változás is, hogy az új jogszabály tisztázta, mit is jelent pontosan az ingatlanhoz tartozó terület.

A visszaigénylések határidejének akkor december elejét nevezték meg, így rengetegen éltek a lehetőséggel rövid időn belül. Rákossy szerint mintegy tízezer kérés érkezett a térségben a polgármesteri hivatalokhoz, amelyek azóta is ott vannak, egyetlen birtoklevelet sem állítottak ki a mai napig. Közben a határidőt eltörölték, az idei újabb módosítás pedig a tavalyi egyik kedvező hatását is megszüntette.

Mint a szakember kifejtette, a korábbi változat tisztázta, hogy mit lehet visszaadni a kérések nyomán: a ház mellett ide sorolta a gazdasági épületeket, a kerteket és az udvarokat is. Az új törvénymódosítás azonban ezt ismét ellehetetleníti, mert visszaállítja az eredeti megfogalmazást, amelyben csak annyi van megnevezve, hogy az ingatlan körüli terület. Ezt sokan úgy értelmezik, hogy csak a ház alatti területet, azaz a pincét számítják bele, így az udvar és a többi nem rendeződik.

A kataszteri törvény újabb módosítása ezzel szemben számos kedvező változást eredményezett. Ilyen például az, hogy a közigazgatási egységek saját maguk kezdeményezhetik a földmérési munkálatokat, hiszen azt is fizeti a kataszteri hivatal, tehát a községeknek ez semmibe sem kerül. Mi több, a 2015 után átvett kataszteri munkálatok költségeit is megtérítik.

Rákossy arról a gyakori problémáról is beszélt, hogy a birtokleveleket sok esetben hibásan állították ki, elírt dűlő- vagy parcellaszámok szerepeltek ezekben, emiatt pedig nem lehetett parcellázási terveket készíteni. A módosításnak köszönhetően azonban ebben az esetben is érvénybe léptették azt a 60 napos kifüggesztési időszakot, mint az általános bejegyzés esetében. Ha valaki kifüggeszti a parcellázási tervet abban a formában, ahogy azt a földmérő a terepen rögzítette, és 60 napig nem kifogásolja senki, elfogadják, és a birtokleveleket nem kell módosítani annak ellenére sem, hogy hibás dűlő- vagy parcellaszámok szerepelnek benne. Kedvező változás az is, hogy a tulajdoni okirat (például adásvételi szerződés) és a földmérés értékei között megengedett eltérést megemelték a belterületek esetében a korábbi 10 százalék helyett 15 százalékra.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki egy friss földmérés szerint nagyobb területtel rendelkezik, mint ami a tulajdoni okiratában meg van nevezve, legtöbb 15 százalékos különbség esetén minden további procedúra nélkül telekkönyveztetheti a különbséget is. Ha az eltérés ennél több, arra a tényleges birtoklás szabályai érvényesek. Szintén utóbbi esedékes akkor is, ha valaki nem rendelkezik tulajdoni okirattal.

Számottevő módosítás továbbá az is a szakember szerint, hogy a ház körüli terület, beleértve a gazdasági épületeket, udvart és kertet, 6000 négyzetméterig egy egyszerű hatósági bizonyítvánnyal telekkönyveztethető (ez a kollektivizált területekre vonatkozik). Tehát ha valaki nem kapott birtoklevelet, nem is tett le kérést, most elég, ha a polgármesteri hivatal kiad számára egy igazolást, amely kimondja, hogy a mezőgazdasági regiszterben szerepel az illető, ezzel le lehet telekkönyvezni a ház körüli területet 6000 négyzetméterig.

bővebben: szekelyhon.ro


Hírdetés