Újra teljesen nyitottá vált a brexit kimenetele

Mindez miután a londoni legfelsőbb bíróság tegnap semmisnek és jogszerűtlennek nyilvánította a parlamenti ülésszak berekesztését.


2019. szeptember 25. szerda, 19:27 perc   

Mindez miután a londoni legfelsőbb bíróság tegnap semmisnek és jogszerűtlennek nyilvánította a parlamenti ülésszak berekesztését.

A honatyák így már ma visszatérnek a Westminsterbe. Boris Johnson viszont nem tartja meg a szokásos szerdai kérdezz-felelek óráját a testület előtt, és arra sem hajlandó, hogy lemondjon a kormányfői székről. A kilépéspárti miniszterelnök az ENSZ New York-i ülésén tegnap megismételte: Nagy-Britannia október 31-én elhagyja az Európai Uniót.

Alig több mint egy hónappal Nagy-Britannia tervezett – és a tavasszal egyszer már elhalasztott – uniós kilépése előtt ismét megkeverték a lapokat Londonban. Tegnap a legfelsőbb bíróság mondta ki törvénysértőnek a parlamenti ülésszak szeptember közepén történt berekesztését.

A Boris ­Johnson vezette kormány még szep­tember ­10-én küldte kényszerpihenőre a londoni képviselőket, mondván: az új kormányprogram kihirdetése megköveteli az öthetes szünetet. A honatyák így elméletileg csak két héttel az október 31-re tervezett brexit előtt ültek volna össze legközelebb.

Mivel a parlament órákkal az ülésszak felfüggesztése előtt hozott törvényt arról, hogy az ország nem léphet ki megállapodás nélkül az EU-ból, a Johnson-kormányt Londonban és Brüsszelben is bírálták, mondván: a rendezetlen brexitet kifogásoló képviselők elhallgattatása miatt döntött így. A legfelsőbb bíróság tegnapi ítéletében is arra kereste a választ, Johnson megtévesztette-e II. Erzsébet királynőt, amikor az ülésszak berekesztését tanácsolta az uralkodónak.

A brit miniszterelnököt lemondásra szólították fel
Fotó: MTI/EPA/Jessica Taylor

A sajtó okkal címkézte történelminek a tegnapi ítéletet, a 11 fős testület egyhangúlag fogalmazott meg rendkívül kemény kritikákat a kormánnyal szemben. A bíróság elnöke szerint a felfüggesztés észszerű indokok nélkül hátráltatta a parlamentet alkotmányos hatásköreinek ellátásában. A testület megállapította azt is, hogy a kormányfő királynőnek adott tanácsa semmis, így jogi hatállyal sem bír.

A Buckingham-palota lapzártánkig nem kommentálta a történteket, de a parlament már ma újra összeül. A képviselők rendkívüli vitát tartanak, tudatta tegnap az alsóház elnöke. John Bercow egyúttal bejelentette, az e sorok írásakor New Yorkban tartózkodó Boris Johnson nem tartja majd meg a szokásos kérdezz-felek óráját a parlament előtt. Arról nem érkeztek hírek, hogy a brit miniszterelnök megszakítaná szereplését az ENSZ közgyűlésének ülésszakán.

Johnson újságírók előtt tegnap azt mondta: sokan vannak, akik nem akarják Nagy-Britannia uniós távozását, és most adott egy törvényhozás, amelynek működését nem lehet berekeszteni, viszont előre hozott választásokat sem akar.

– Nem értek egyet a bírósági döntéssel, de természetesen tiszteletben fogjuk tartani – szögezte le a kormányfő, aki távozásának lehetőségéről annak ellenére sem beszélt, hogy tegnap a londoni ellenzék, illetve a walesi és a skót kormány részéről is távozásra szólították fel. Jeremy Corbyn a Munkáspárt brightoni kongresszusán azt hangoztatta: a szigetország valóban történelmi jelentőségű pillanatokat él meg, hiszen bebizonyosodott, hogy a miniszterelnök jogszerűtlenül akarta elfojtani a brexitvitát. – Felelősségre vonjuk a kormányt a történtekért. Ne legyen kétségük ­efelől. Boris Johnsonnak mennie kell! – mondta Corbyn.

Brüsszelben szintén örömmel fogadták, hogy a londoni törvényhozás ismét teljes jogú részese lett a brexitfolyamatnak. Lapzártánkig Donald Tusk európai tanácsi és Jean-Claude ­Juncker bizottsági elnök sem kommentálta hivatalosan a fejleményeket, viszont David Sassoli, az Európai Parlament elnöke úgy nyilatkozott: a demokratikus átláthatóság mindkét, azaz ­uniós és brit oldalon is adott kell hogy legyen.

Manfred Weber, az Európai Néppárt parlamenti frakcióvezetője a parlamentáris demokrácia sikereként értékelte az ülés­szak újraindulását, arra figyelmeztetve: a brit alsóháznak ­mielőbb tisztáznia kell a kilépés körülményeit.

Uniós berkekben egyébként a legtöbben azt is kifogásolták, hogy a ­Johnson-kormány korábban leszögezte: a parlament felfüggesztésének nincs köze a brexithez, most viszont a bírósági ítélet nyomán rögtön a brit kilépés elleni támadásról kezdett el beszélni. – Johnson azt gondolta, hogy ezt a meccset már megnyerte, de a fékek és ellensúlyok utolérték – fogalmazott kérdésünkre egy brit euró­pai parlamenti illetékes.

Csak Orbán tartotta a szavát
Orbán Viktor neve is szerepel David Cameron egykori brit miniszterelnök frissen megjelent önéletrajzi könyvében. Cameron Jean Claude-Juncker leköszönő európai bizottsági elnök 2015-ös megválasztásával kapcsolatban emlegette a magyar miniszterelnököt. Mint írta, napokkal a Juncker elnökségéről szóló szavazás előtt felhívta Orbánt, „az egyetlen embert, akiről biztosan tudta, hogy tartja a szavát a csalóka csúcsjelölti rendszerrel kapcsolatban”. Cameron szerint Angela Merkel kancellár például hiába ígérte meg, végül nem állt Juncker elnökségének útjába. 2015-ben az uniós országvezetők közül csak az akkori brit miniszterelnök, David Cameron, illetve Orbán Viktor szavazott a luxemburgi politikus ellen.

szerző: Judit Tamara - magyarnemzet.hu


Hírdetés