Úzvölgye tanulsága: Sorra bukjuk el a román nemzetpolitika tesztjeit

"Az úzvölgyi katonai temető ügye nem a legsúlyosabb az erdélyi magyarságot sújtó támadások közül, de azért annyira fontos, mert most telt be a pohár"


2019. augusztus 10. szombat, 13:13 perc   

"Az úzvölgyi katonai temető ügye nem a legsúlyosabb az erdélyi magyarságot sújtó támadások közül, de azért annyira fontos, mert most telt be a pohár"

Hangzott el az EMI-táborban csütörtökön.

A hogyan továbbról megoszlanak a vélemények, de azzal mindenki egyetért, hogy az elmúlt 30 év politizálását nem lehet ugyanúgy folytatni, mint eddig.

Mi történt és mi fog történni az úzvölgyi temetőben? – ez volt annak a beszélgetésnek témája, amelyen három szervezet képviselője – Mezei János (Magyar Polgári Párt), Tőke Ervin (Erdélyi Magyar Néppárt) és Sorbán Attila Örs (Erdélyi Magyar Ifjak), valamint civilek fejtették ki meglátásaikat.

Néhány kérdésben nem volt vita: az úzvölgyében a románok megalázták a magyarságot; erőszakos eszközökkel nem szabad válaszolni az ilyen támadásokra; nagyobb közösségi fellépésre volna szükség.  Elhangzott, semmi meglepő nem történt a temetőavatásra felvonuló románok részéről, ez egy évszázados, jól kigondolt stratégia része volt, amelynek célja Erdély teljes elrománosítása.

A román hatalom folyamatosan teszteli a magyarságot kisebb-nagyobb támadásokkal, és ezeket a teszteket rendre elbukjuk

– mutatott rá Tőke Ervin.

Ennek oka az, hogy nem történik igazi közösségi kiállás az atrocitásokkal szemben. Ha június 6-án ötször annyi magyar van jelen az úzvölgyi temetőnél, akkor a csendőrség – tartva egy súlyos összecsapástól – nem engedte volna a temető közelébe a Dormánfalva felől érkezőket, vélte az EMNP politikusa. Meglátása szerint az embereknek rá kell ébrednie, hogy mindenkinek megvan a feladata.

Sorbán Örs felvetette Borboly Csaba felelősségét, amint kifejtette, Hargita megye tanácsának elnöke nem tett semmit azért, hogy megakadályozza a román keresztek felállítását. Ez két dolgot jelenthet: vagy szándékosan hagyta, hogy megtörténjen, a választásokon várható szavazatokért, vagy pedig alkalmatlansága miatt képtelen arra, hogy az általa vezetett megye határait megőrizze. Hozzátette, sajnálja, hogy Borboly nem volt jelen itt az EMI-táborban, hogy válaszolhasson ezekre a felmerülő kérdésekre.

Mezei János elmondta, számára a legfontosabb tanulsága az úzvölgyi történéseknek, hogy semmiképpen nem szabad személyes ütközéseknek történnie. A magyarság szervezeteinek folyamatosan kommunikálniuk kell egymással, egymás érveit meghallgatva, pártérdekektől függetlenül közösen kell lépniük a közösséget érintő ügyekben, ugyanakkor nyitni kell a román többség felé is. Rámutatott, megdöbbentette, amikor az oktatási törvényhez benyújtott módosításuk vitája során a bukaresti román politikusok nem hitték el, hogy a magyar diákok több tantárgyból kell érettségizzenek. Nem tudnak rólunk semmit, az elmúlt 30 éves magyar politizálás nem ütötte át annyira az ingerküszöbüket, hogy érdekelje őket, mit is akarunk – fejtette ki, hozzátéve, hogy ezért kezdeményezik egy együttélési kódex elfogadtatását amelynek nemzetközi fórumokon is érvényt kell majd szerezni.

A csíkkarcfalvi Márton Róbert civilként egy kiutat lát: a közelgő helyhatósági választásokat kihasználva egy erdélyi magyar előválasztás megszervezését, hogy ennek alapján történjen a parlamenti választásokra a képviselők, szenátorjelöltek kiválasztása. Ekkor számítani lehetne arra, hogy valóban megmozdulnának a szavazók. Ellenkező esetben azért szurkol, hogy az RMDSZ ne jusson be a parlamentbe, szerinte ennek a következménye felrázná a közösséget.

Baliga Csaba szintén civilként az úzvölgyi eseményekről több nemzetközi szervet, többek között Oroszország követségét tájékoztatta. Kijelentette, ő a maga részről folytatni kívánja ezt.

szerző: Gergely Imre - szekelyhon.ro


Hírdetés