Háromszéken is növekszik az igény a külföldi vendégmunkásokra - A székely fiatalok pedig elvándorolnak

Háromszéken is egyre nehezebb munkaerőt találni ezért a vállalkozók egyrészt ragaszkodnak meglévő munkásaikhoz, de ma már egyre gyakoribb az is, hogy külföldi vendégmunkások alkalmazását fontolgatják.
Fotó: illusztráció, forrás - Maszol


2020. február 19. szerda, 15:12 perc   

Háromszéken is egyre nehezebb munkaerőt találni ezért a vállalkozók egyrészt ragaszkodnak meglévő munkásaikhoz, de ma már egyre gyakoribb az is, hogy külföldi vendégmunkások alkalmazását fontolgatják.

Erről a jelenségről Kelemen Tibor, a Kovászna megyei Munkaerő Ügynökség (AJOFM) igazgatója számolt be keddi sajtótájákoztatóján. Mint kifejtette, havonta egy-két háromszéki vállalkozó helyezi kilátásba, hogy ha az ügynökség nem közvetít számukra megfelelő munkavállalót, akkor az Európai Unión kívüli országokból hoznak vendégmunkásokat.

Kelemen Tibor szerint tavalytól egyszerűsödött a külföldi vendégmunkások foglalkoztatásának lehetősége, ugyanis eltörölték azt a megkötést, hogy mekkora lehet a külföldi vendégmunkás legkisebb bére, ami korábban a hazai munkavállalók minimális keresetének duplája volt. Most már lehet foglalkoztatni a vendégmunkást is azon a béren mint a hazai munkaerőt, többlet kiadást mindössze egy száz eurós illeték jelent és a közvetítő cégek szállítják is az igényelt külföldi munkaerőt.

A háromszéki munkaügyi szakember szerint a vállalkozásoknak már azt sem kell bizonyítaniuk, hogy nem találnak megfelelő helyi munkaerőt a meghirdetett állásokra, mindössze egy bizonylatot kell kiváltsanak a Munkaerő Ügynökségtől és elintézzék a formaságokat a bevándorlási hivatalnál. Kelemen Tibor szerint ha egy cég külföldi vendégmunkásokat alkalmaz, akkor számolnia kell azzal, hogy gyakoriak az ellenőrzések mert a bevándorlási hivatal „szemmel tartja” ezeket a vállalkozásokat, ám vannak akik ezt is vállalják.

A Kovászna megyei Munkaerő Ügynökség vezetőjének tudomása szerint jelenleg egy faipari vállalat hirdet húsz állást szakképzetlen munkásoknak, ám azzal a feltétellel, hogy azok beszéljenek angolul. Mivel a helyi szakképzetlenek ezt a feltételt ritkán teljesítik valószínűbb, hogy külföldi vendégmunkásokat céloznak. A Munkaerő Ügynökségnek nincs arra vonatkozó hatásköre, hogy felmérje a munkanélküliek nyelvtudását ám a helyi állástalanokat a faipari cég fele irányítják abból kiindulva, hogy ha valaki elvégezte a kötelező nyolc osztályt, akkor négy évig tanult angolul, tehát kezdő szinten el kellene boldoguljon. Emellett Kommandón szeretnének még állatgondozókat alkalmazni az Európai Unión kívüli országokból.

Romániában tavaly több mint 29 ezer munkavállalói engedélyt adtak ki külföldi vendégmunkások foglalkoztatására, ami háromszor több mint tavalyelőtt volt. Főként a minden ágazatot érintő munkaerőhiánnyal magyarázzák a külföldi munkavállalók számának növekedését.

Kovászna megyében jelenleg 23 nem Európai Uniós országokból származó vendégmunkás dolgozik, számolt be Liliana Balmuș. A háromszéki munkafelügyelőség főfelügyelő helyettese szerint a külföldi munkavállalók között van több labdarúgó, akiket a Sepsi OSK focicsapat igazolt. Egy háromszéki nadrággyár menedzsmentjében dolgozik három török állampolgár. Egy kézdiszentléleki pékségben négy nepáli pék vállalt munkát, Kézdivásárhelyen három kínai személy elárusítóként dolgozik, míg egy Kovászna városi szállodában két Srí Lanka-i személyt foglalkoztatnak.

A munkafelügyelőség az eddigi ellenőrzések során nem talált semmilyen rendellenességet.

Sok székelyföldi fiatal hagyta el véglegesen az országot

Több mint tízezer, 15 és 34 év közötti, köztük számos Kovászna és Hargita megyei fiatal hagyta el véglegesen az országot 2018-ban – derül ki az INACO – Kezdeményezés a versenyképességért nevű szervezet elemzéséből, amit az Agerpres hírügynökség idéz.

A közzétett adatok kizárólag a végleges kitelepedésre vonatkoznak, és nem számolnak azokkal a fiatalokkal, akik időszakosan mentek külföldre tanulni vagy dolgozni. A legtöbben Bukarestből mentek el, majd Iaşi, Temes, Bákó, Galaţi, Mehedinţi, Gorj, Szilágy, Kovászna és Hargita megye következik.

Az INACO idézi a Világbank egy tanulmányát, amely szerint egy Romániában született gyerek, aki itthon nő fel, termelési potenciáljának csak 60 százalékát éri el, mire nagykorú lesz.

A globális versenyképességi jelentés következtetései szerint a világszinten tanulmányozott 137 országból Románia a 132. helyet foglalja el a tehetséges emberi erőforrások megtartásának képessége szempontjából.

A szakképzetlen munkaerő hiánya jelenti a nagyobb gondot

Sántha Ágnes szociológus szerint a kivándorlás mint jelenség az Európai Unióba való belepésünk óta jelent problémát, a 2007-es évben ugyanis háromszor ennyi ember hagyta el az országot mint most.

Ennek fényében Romániában nem a diplomás végzettek alacsony száma okozza a legnagyobb gondot, hanem a szakképzetlen munkaerő hiánya. Románia a második helyen áll az EU-ban a szakképzett munkaerő kivándorlásában.

A pályaválasztás során több fiatal már eleve úgy indul el, hogy a tanulmányai után külföldön szeretne dolgozni illetve letelepedni. (Forrás: Maszol.ro, Agerpres, marosvasarhelyiradio.ro)


Hírdetés