Washington nem nézi jó szemmel a cernavodai erőmű kínai bővítését

Megtorpanhat Romániában a cernavodai atomerőmű bővítésének folyamata, miután Washington egyre nyilvánvalóbban aggódik amiatt, hogy egy kínai állami tulajdonú vállalat építené a két új reaktort.
Fotó: Reuters


2019. december 30. hétfő, 11:47 perc   

Megtorpanhat Romániában a cernavodai atomerőmű bővítésének folyamata, miután Washington egyre nyilvánvalóbban aggódik amiatt, hogy egy kínai állami tulajdonú vállalat építené a két új reaktort.

A szakértő szerint az új bukaresti kormány várhatóan a halasztgatás politikáját választja az ügyben. Nem ez az egyetlen eset, amikor a térség energiapolitikájába beleszólna az Amerikai Egyesült Államok vezetősége.

Elővigyázatosságra intette a Ludovic Orban vezette román kormányt a cernavodăi atomerőmű, valamint az 5G telekommunikációs technológia ügyében a román–amerikai stratégiai partnerségre hivatkozva Adrian Zuckerman, az Amerikai Egyesült Államok új bukaresti nagykövete. Rick Perry amerikai energetikai miniszter korábban azt mondta, aggódik, amiért Bukarest két új reaktort kíván építeni Cernavodaban egy kínai állami tulajdonú társasággal.

Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) vezető kutatója szerint a nagyköveti nyilatkozat azt jelenti, hogy amerikai nyomásra a színfalak mögött élénk tárgyalások kezdődtek a kínai üzletekről. A lapunknak nyilatkozó szakértő arra emlékeztetett, hogy cernavodai erőmű látja el jelenleg Románia energiaszükségletének húsz százalékát, így nagyban hozzájárul az energiabiztonságához. – Az atomerőművet kanadai technológiával kezdték építeni még a Ceaușescu-rendszerben, bővítéséről 2019 májusában, tehát még Viorica Dăncilă volt szocialista miniszterelnök idején írtak alá előszerződést a kínai állami céggel. A megállapodás titkos, nem tudni, milyen szankciókat nevez meg a román kihátrálás esetében – ismertette a helyzetet az elemző.

Barabás T. János arra emlékeztetett, hogy az Európai Unió aktuális energiastratégiája az atomerőműveket vissza akarja szorítani a gázerőművek és a zöldenergia javára. Ugyanakkor Kína máris a Balkán fő infrastruktúra-építője. – Az atomenergia ügyében nem tartom valószínűnek, hogy a bukaresti kormány dönteni fog, már csak azért sem, mert az amerikai Westinghouse esetleges ellenajánlatára biztos nincs pénz elkülönítve a költségvetésben, és még a tartalékalapból sem telne rá. Az egyéves mandátummal rendelkező Ludovic Orban-kabinet várhatóan a ködösítés és a halasztgatás politikáját folytatja majd ebben az esetben, akárcsak a hadi helikopterek beszerzésének ügyében, amelynél amerikai–francia érdekellentét van – hangsúlyozta a KKI vezető kutatója.

A román-kínai előzetes megállapodás alapján a China General Nuclear Power Corporation kínai vállalatnak kellene megépítenie a 3-as és a 4-es reaktort. Az egyeztetések már 2013-ban elkezdődtek, akkor szándéknyilatkozatot írt alá a két ország kormánya, de a tárgyalások elakadtak. A cernavodai atomerőmű bővítéséről aláírt májusi megállapodás után Anton Anton akkori energetikai miniszter reményét fejezte ki, hogy ha minden a tervek szerint halad, két-három év múlva elkezdődhet az új reaktorok építése. Júniusban az energiaügyi tárca államtitkára, Doru Visan kijelentette: a Nuclearelectrica nevű román állami atomenergetikai társaság kész egymaga is belevágni a cernavodăi atomerőmű egy új reaktoregységének megépítésébe, amennyiben a kínai cégnél nem sikerülne véglegesíteni a megállapodást.

A bukaresti média szerint a Dunában nincs elég víz négy reaktor hűtéséhez, ezért a beruházásnak igen magas költségei vannak, ezért a befektetők is pluszgaranciá­kat kérnek Románia kormányától. A cernavodai atomerőműben az eredetileg tervezett öt reaktor közül eddig kettő épült meg: az elsőt 1996-ban, a másodikat 2007-ben helyezték üzembe. A 3-as és a 4-es reaktorok kapacitása 1400 megawatt (MW) lenne, így megkétszereződne az atomerőmű teljesítménye. (Összevetésképp: a paksi atomerőmű jelenlegi kapacitása nagyjából 2000 MW, a két új blokké pedig összesen 2400 MW lesz.)

Nem a romániai eset az első, hogy az USA az energiaminiszterén keresztül nyomást igyekszik gyakorolni a közép-európai régió országainak energiapolitikájára. Rick Perry – aki egyébként ez év végével lemond hivataláról, miután gyanúba került abban az ügyben, amelyben Donald Trump amerikai elnök a gyanú szerint visszatartotta a katonai segélyt Ukrajnától – tavaly novemberi, budapesti látogatása alkalmával egyértelművé tette: az Egyesült Államok letörné az orosz gáz dominanciáját a régióban, a piacot pedig inkább maga látná el cseppfolyós földgázzal. A politikus szót emelt a szlovén atomerőmű második, tervezett blokkjának ügyében is, amelyhez, úgy véli, kulcsfontosságú volna amerikai hitelezőt választani, illetve szerinte a Westhinghouse építi a legjobb reaktorokat a világon. (Forrás: magyarnemzet.hu - Pataky István, Somogyi Orsolya)


Hírdetés