Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó az MTI-hez hétfőn, a székely szabadság napján eljuttatott közleményében felidézte: a Székely Nemzeti Tanács 2012-ben nyilvánította március 10-ét a székely szabadság napjává, az 1854-ben ezen a napon kivégzett székely vértanúk emlékére.
A demokratikus részvétel kulcsfontosságú intézményének nevezte a területi autonómiát Németh Zsolt, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése magyar delegációjának vezetője a tanács strasbourgi székhelyén kedden rendezett panelbeszélgetés előtt, kiemelve, hogy ezáltal lehet a kisebbségek emberi jogait garantálni.
A Máért XXI. plenáris ülésén pénteken minden résztvevő által aláírt, MTI-hez is eljuttatott zárónyilatkozatban rögzítették: a magyar nemzet egységének megtartása és további erősítése stratégiai cél, amelyet semmilyen körülmények között nem adnak fel.
A több mint száz éve alapított és húsz éve újraalakult Székely Nemzeti Tanács 2016-ban nyilvánította a Székelyföld autonómiájának napjává október utolsó vasárnapját, amikor a templomokban közösen imádkoznak Székelyföld autonómiájáért, este pedig őrtüzek gyújtásával "teszik láthatóvá" az önrendelkezést követelő régiót.
Október utolsó vasárnapja a székely autonómia napja. Őrtüzek, mécsesek gyúlnak e napon Székelyföld szerte, hirdetve az ott élő magyarság jogos igényét az autonómiára - olvasható Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó közleményében, amelyet a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága vasárnap juttatott el az MTI-hez.
Az autonómia-küzdelem azt jelenti, hogy a háromféle autonómia: a személyi elvű-, kulturális és területi-közigazgatási közül a kisebbségi magyarok számára valamilyen mértékben a két első rendelkezésre áll a kommunizmus bukása óta az utódállamokban (most Ukrajnát kivéve), de ez is korlátozottan.
Kulturális önkormányzatiságot, kulturális autonómiát kell bevezetni annak érdekében, hogy ne a mindenkori szlovák kormánytól függjön a magyar kultúra támogatása Szlovákiában, ugyanez érvényes az oktatásra is - hangsúlyozta Mózes Szabolcs, a Szövetség alelnöke, országos elnökségi tagja a szeptember 30-i előrehozott szlovák választással kapcsolatban az M1 aktuális csatornán csütörtökön.
A nemzeti régiók védelméért indított polgári kezdeményezés tizedik évfordulójáról emlékezett meg Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó a közösségi oldalán. Szili Katalin emlékeztetett, hogy tíz évvel ezelőtt alakult meg Marosvásárhelyen a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére hét európai ország képviseletében azon polgári bizottság, amely céljául tűzte ki, hogy elérje az európai jogszabályalkotást a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért.
Tíz évvel ezelőtt, 2013. április 30-án alakult meg a nemzeti régiókért indított európai kezdeményezés polgári bizottsága, melynek tagjai Izsák Balázs, a polgári bizottság képviselője (Románia), Dabis Attila, a polgári bizottság képviselőjének helyettese (Magyarország), Korodi Attila (Románia), Schmalz Andrea (Németország), Publik Antal (Svédország), Jeursen, Franciscus Albert Bernardus (Hollandia), Xucla, Jordi (Spanyolország/Katalónia) Martiarena Miren (Spanyolország/Baszkföld), Boldoghy Olivér (Szlovákia/Felvidék) Őry Péter (Szlovákia/Felvidék) Gillet Pierre (Belgium), Dudda Roland (Ausztria).
A múlt esztendő legvégén hozta nyilvánosságra a bukaresti Országos Statisztikai Intézet (INS) a romániai népszámlálás előzetes eredményeit. Miután az előző két népszámlálás is kétszázezres lélekszámapadást regisztrált az erdélyi magyarság körében, senkit nem ért meglepetésként, hogy fogyásunk hasonló nagyságrendű volt az elmúlt tíz évben is.
Rajtunk múlik, hogy a külhoni magyarság együvé tartozását generációkon átívelő folyamatként építjük - írta Szili Katalin, határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott közleményében vasárnap.
Miként az Európa Tanácshoz, a NATO-hoz, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán, úgy most is fontos kiemelni, hogy az integrációs szervezetekhez, nemzetközi együttműködésekhez való csatlakozásnak egy teljesítményalapú döntésnek kell lennie – figyelembe véve az ország valós fejlődését és nemcsak az aktuális politikai elit ígéreteit.
Október utolsó vasárnapján ismét csodálatos élményben volt része mindazon honfitársaimnak, akiknek még jelent valamit a haza, a nemzet, a szülőföld és az anyanyelv fogalma. Székelyföld autonómiájának a napján magyarok ezrei gyűltek össze szerte a világban, a Kárpát-hazában, hogy ismételten kinyilvánítsák igényünket a Székelyföld autonómiája iránt, és kifejezzék mély együttérzésüket székely nemzettársaik sorsa iránt.
Budapesten, a Kossuth Lajos téren gyújtottak mécseseket vasárnap este a Székelyföld autonómiájának napja alkalmából tartott rendezvényen.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kiáll a Kolozsvári Nyilatkozatban foglaltak mellett, és úgy értékeli, hogy az erdélyi magyar közösség önrendelkezési igényét elsőként megfogalmazó dokumentum tartalma semmit sem veszített aktualitásából - közölte a szervezet a 30 évvel ezelőtt elfogadott nyilatkozatról az MTI-hez szerdán eljuttatott állásfoglalásában.
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott szerint még mindig aktuális az elmúlt harminc év kiemelkedő RMDSZ-dokumentuma, a Kolozsvári Nyilatkozat, amely elsőként fogalmazta meg az erdélyi magyarság önrendelkezési igényét.
Az 1988 novemberében Budapesten megalakult Erdélyi Szövetség gondozásában jelent meg nemrég A svájci Jura kanton autonómiája, harca önrendelkezéséért című, eredetileg francia nyelven kiadott kötet. A magyar nyelvű kiadás nagyváradi bemutatójára október 19-én kerítettek sort a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Egyesület közös szervezésében.
"Nemrégiben a francia belügyminiszter bejelentette, hogy a francia kormány tárgyalásokat kezd Korzika képviselőivel annak érdekében, hogy a sziget autonómiáját illetően megegyezésre jussanak. Ez a lépés feltehetően összefügg az ukrajnai helyzettel, ahol a nemzeti kisebbségek jelentős szerepet játszottak a konfliktus kirobbanásában. Annak ellenére, hogy az etnikai és nemzeti kisebbségi kérdések komoly zűrzavart okoztak az elmúlt évszázadban, gyakran a szőnyeg alá söpörték őket.
Erdélyi magyar nemzeti közösségünk számára december 1-je semmilyen okot nem ad az ünneplésre, sőt gyásznapnak tartjuk mindaddig, amíg nem teljesülnek a “teljes nemzeti szabadsággal” együtt járó jogok alapján megfogalmazott követeléseink – olvasható Kulcsár-Terza József nyilatkozatában.
Életének 92. évében elhunyt Király Károly erdélyi politikus – tudatta a család csütörtökön az MTI-vel.
A Nemzeti Választási Bizottság tegnap, 2021. november 3-án hivatalos levélben közölte a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért elnevezésű európai polgári kezdeményezés szervezőivel a 45/2021 számú határozatát, amely a fenti kezdeményezés támogatására Magyarországon gyűjtött nyilatkozatokból 774 441-et nyilvánított érvényesnek.
A hit, a történelem, az anyanyelv és a nemzeti egység táplálja "a szívünkben lévő lángot" - mondta Gaal Gergely, a Miniszterelnökség miniszteri biztosa vasárnap a Hősök terén, a Székelyföld autonómiájának napja alkalmából tartott anyaországi központi rendezvényen.
A XXI. század Európájában igenis helye van Székelyföld autonómiájának – írta a székelyföldi autonómia napja alkalmából vasárnap közzétett Facebook-bejegyzésében Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, arra kérve mindenkit, hogy a mai napon lehetőségeihez mérten, akár egy ablakba helyezett gyertya gyújtásával fejezze ki szolidaritását a székelyek autonómiája iránt.
A magyarokat a közös történelem, a közös nyelv és a közös ünnepek is összekötik - emelte ki a KDNP vasárnap az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Elérkezett az idő, hogy a felvidéki magyarság tisztázza szerepét és küldetését: amennyiben ez elmarad, nem lesz már miről beszélnünk — mutat rá a Mandinernek adott interjújában Gubík László. A Via Nova elnöke szerint a körvonalazódó egységes magyar pártnak erős világnézeti karaktert kell adni, s attól sem szabad visszarettenni, ha csak két ország megy erősen szembe az árral Európában.
Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára Bátkán, a felvidéki magyar iskolák XXV. Országos Tanévnyitó Ünnepségén köszöntőjében rámutatott: bár a tanévkezdés mindenütt különleges alkalom, hiszen egy új kezdet és új lehetőségek, kihívások nyitánya, ez az esemény a határon túli régiókban még inkább felértékelődik, mivel a Felvidéken is, amikor a szülők magyar iskolába íratják gyermekeiket, nem csupán oktatási intézményt választanak, hanem hitet tesznek magyarságuk mellett is.
