28 neves német művész, tudós és politikai személyiség a német parlamenti döntésre reagálva nyílt levélben kérte Olaf Scholz kancellárt, hogy ragaszkodjék eddigi álláspontjához, ne engedélyezze nehézfegyverek Ukrajnába való szállítását, és tegyen meg mindent egy mihamarabbi fegyverszünet érdekében.
Nehéz meghatottság nélkül végigolvasni Fábián Tibor Ilyenek voltunk című könyvét. A második, új történetekkel bővített kiadás tavaszi könyvújdonságként jelent meg a Tortoma Kiadó gondozásában. Kezünkbe véve, már a borító „mesélni kezd”, majd a tárcanovellák a távoli nyolcvanas évekbe röpítenek vissza, egy kisfiú történetein keresztül. Mészáros Zoltán Endre könyvajánlója.
A The American Conservative magazine egyik cikke úgy fogalmazott, hogy az ukránokat ágyútöltelékként kezelik a nyugati országok az Oroszországgal való konfrontációban.
Nekik semmi nem drága, és ez már senkit sem lep meg.
Az élet ára Ukrajnában, az ukrán határon: 5000 euró - Stoffán György írása.
Túl az első nagy megrökönyödésen, felháborodáson, pánikrohamon, és az érzelmi légiakrobatika egyéb formáin. Talán most jött el az ideje annak, hogy megálljunk, és eltöprengjünk egy pillanatra. Azon, amit megtettünk az ukránok érdekében, és azon, amit nem tettünk meg. De főleg azon, hogy miért - fogalmaz Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
A magyaroknak nem ilyen megbízhatatlan, össze-vissza beszélő, a kárpátaljai magyarok homlokára célkeresztet rajzoló, hamis prófétára van szüksége.
A román sajtó az orosz–ukrán konfliktust kihasználva, gyakran annak apropóján és farvizén indított magyarellenes információs hadviselést februárban, ami a mai napig tart. Mivel a román médiának szinte az egészét az állami titkosszolgálatok ellenőrzik, központi akarat sejlik fel a Magyarország és annak legitim kormánya elleni kommunikációs offenzívában, különös tekintettel a közelgő választásokra.
A baloldali főjelölt Szabadkára látogatott.
Néha végigpörgetem a hírfolyamom, hogy lássam mi történik a privát hírbuborékomban. Nos, úgy tűnik majdnem mindenki beállt az egyik fél mögé, a nemzeti közösségeket kíméletlenül elnyomó Zelenszkij, vagy az agresszor szerepkörben játszó Putyin mögé.
Lassan, de biztosan Kína egyre központibb szerepet játszik az ukrán válságban – írja az UnHerd.
Mostanáig úgy volt, hogy ha a Föld Urának kedve szottyant más országokat visszabombázni a pleisztocénba, nyersanyagait és aranykészletét magához vételezni, illetőleg saját tenyésztésű bábkormányát a nyakukba ültetni, akkor megtette.
A felháborodott Nyugat el akarja törölni Oroszországot, az orosz kultúrát és persze az orosz birodalom minden nyomát is. Mondjuk az oroszok ezt eddig is így érezték, nagyon nem fogja újdonságként érni és megviselni őket. Azt mondják, minden háború első halottja az igazság, habár pontosabb lenne úgy mondani, hogy a háborúban fel sem vetődik az igazság kérdése.
A geopolitikában csupán egyetlen igazán fontos kérdés van: az, hogy a szuperhatalmak szerelmi háromszögében melyik kettő lép frigyre egymással, kimondva a boldogító igent, és melyik marad magányos és elszigetelt. Robert C. Castel publicisztikája.
Az EU jól fésült, utópista, optimista, pacifista önképe gyökeresen ellentétes Putyinéval – hozzáteszem, Amerika sem osztja ezt, ahogy a világ többi része sem.
„Egy ütközőállam egy olyan távoli hatalomra tette fel a jövőjét, amely egyszerűen csak eszközként tekintett rá, hogy bosszantsa erős szomszédját” – írja véleménycikkében Lee Smith a Tablet magazin hasábjain.
Minden fegyverszállítmány és minden szankció hadüzenetként értelmezhető, és ne legyenek kétségeink, Putyin akként is értelmezi.
Nem tévedés! Arról a békáról van szó, amit meg akarnak etetni a világgal. Engem már kedden eltiltott a FB, ki tudja milyen elvek alapján, pedig csak tényeket közöltem, hogy nekünk nem kell bemutatni a Kárpátalját 1945 óta megszálló ukránokat, akik gyűlölik a magyarokat (törvénybe iktatott diszkrimináló nyelvtörvénnyel megpecsételve!), ott vannak a magyarok vérével áztatott szolyvai tömegsírok. S jeleztem, hogy megérdemelnének egy kis leckéztetést. Még csak azt sem írtam, hogy milyen lecke lenne az. Az oroszok keményebbet mutattak – fogalmaz a Tények.sk portálon megjelent véleménycikkében Mihályi Molnár László. Alább a folytatás.
Kérdés: valaki ránézett már Ukrajna etnikai térképére? A kérdés költői, hiszen saját tapasztalatból tudjuk, hogy a világ jelenlegi urai színvakok, ha ilyen kérdésekről van szó. És ha már itt járunk, érdemes megnézni Afganisztán etnikai térképét is.
Sokszor elmondtuk már: az ukrán-orosz, valójában amerikai-orosz konfliktus nem magyar ügy, hanem termonukleáris szuperhatalmak versengése olyan okok és célok mentén, melyeknek van ugyan egy látható része, amiből ki-ki felépíti a maga narratíváját, de teljes valóságában sohasem fogjuk megismerni.
Jogi szempontból bizonytalanság van a mostani háború kapcsán, mivel a múltban több olyan esemény történt, amikor a nemzetközi jogot "félretették" - értékelt ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője csütörtök reggel az M1 aktuális csatorna műsorában nyilatkozva.
Korábban is kellett volna, és továbbra is érdemes komolyan venni, amit Vlagyimir Putyin orosz elnök mond - értékelt Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában.
Ujhelyi Istvánnak és a baloldalnak mintha kiesett volna tíz év.
Az írás nekem mindig is sokat segített abban, hogy gyógyírt találjak a lelkemnek, mondja Kormányos Ildikó Csilla, Ausztráliában élő író, aki szerint a szeretet egyáltalán nem függ kilométerektől.
Szinte észrevétlenül hordozzuk magunkban a múlt terheit. Jelenünket és terveinket is megterheli mindaz, ami egyszer, a letűnt időben életünk része lett és az idő múlásával is képtelenek vagyunk elszakadni tőle. Visszük magunkkal. Mint egy nemkívánt, hozzánk ragadt, velünk eggyé vált koloncot. Próbáljuk elrejteni a tudatalattinkban, több, kevesebb sikerrel biztatva magunkat, hogy csak a szépre emlékezünk...
